KezdőKözépkezdőHaladóKözéphaladóVállalkozó szelleműeknek

edesem-uzlet.jpg

2013. június 13., csütörtök 2 komment

2013. június 13., csütörtök 2 komment

Sodós rebarbara tart

sodós_rebarbara_pite.jpg

Az amerikai ételfotókon a rebarbaráknak mindig csodás élénkpiros színük van. A magyar rebarbara vajon miért foszt meg minket ettől az élménytől? Cáfoljatok meg, de én olyat itthon még sose tudtam szerezni, ami főzés után is vörös marad. Ha magában megfőzném és pépesíteném, konkrétan takonyszíne lenne. Nem véletlen, hogy a legtöbbször eperrel vagy meggyel együtt szokták feldolgozni. Meg aztán az íze is. Azon kívül, hogy savanyú, tudunk-e bármi mást is mondani róla? Kicsit talán másképp savanyú, mint a citrom, kevésbé karakteresen, mint a maracuja, valahogy csak savanyú. És mégis imádom.

Habár a rebarbarának októberig folyamatosan nőnek még friss hajtásai, állítólag június után már nem jó szedni, úgyhogy húzzatok bele!

Sodós rebarbara tart

a tart tésztához:

150 g puha vaj

95 g porcukor

30 g mandulapor

1 tojás

250 g liszt

1/2 tk só

(Ez a mennyiség kb. a kétszerese annak, amire szükséged lesz, de mivel 1 tojás kell hozzá, már nem akartam tovább osztani. A maradékból süthetsz kekszeket.)

a töltelékhez:

250 g rebarbara

30 g cukor

a sodóhoz:

200 g tejszín

100 g cukor

3 tojás

1 vaníliarúd

a tetejéhez:

1 db lapzselatin

1. A vajat a porcukorral kikeverem, hozzáadom a mandulaport, a tojást, majd a lisztet és a sót is. Összegyúrom, folpackba csomagolom és koronggá lapítom. Legalább egy órára, de akár egy éjszakára hűtőbe teszem.

2. A rebarbara két végét levágom, a maradékot megtisztítom (meghámozom), 1 cm-es darabokra vágom. Felteszem főni a cukorral, és ha a cukor már elolvadt, a rebarbara pedig levet engedett, leszűröm. A folyadékot megtartom, mert még szükségem lesz rá.

3. Előveszem a tésztát a hűtőből, és ha túl kemény, adok neki 10 percet szobahőn, hogy kicsit felpuhuljon. Lisztezett deszkán 3 mm vékonyra nyújtom.

4. A sütőt 175 fokra (légkeverésest 155-re) előmelegítem. Egy fodros szélű tartformát (vagy egy tartgyűrűt) vékonyan kivajazok. A tésztát óvatosan feltekerem a sodrófára, így emelem át a formára. Finoman belenyomkodom. Nem baj, ha valahol elszakad vagy elreped, nyugodtan korrigálhatom, összetapaszthatom. A sodrófát áthúzom a tetején, hogy a felesleges tésztát levágjam a szélén.

5. Sütőpapírral kibélelem, nehezéket teszek bele, például szárazbabot. 20 percig így sütöm, aztán kiveszem belőle a nehezéket, és 5 perc alatt világos aranyszínűre sütöm.

6. Közben a tejszínt a vaníliarúddal és a kikapart magjaival felforralom, a tojást pedig a cukorral kikeverem. A tejszínt folyamatos kevergetés közben a tojáshoz öntöm. A vaníliarudat eltávolítom belőle.

7. Ha a tészta már megsült, beleteszem a rebarbarát, ráöntöm a sodót. A sütő hőmérsékletét 150 fokra (légkeverésest 130-ra) csökkentem. 30 percig sütöm a tartot. Kiveszem a sütőből, a formában hagyom teljesen kihűlni.

8. A lapzselatint jéghideg vízbe áztatom 10 percre. A rebarbara levéből 2 evőkanálnyit egy kis lábosba teszek, és a zselatint felolvasztom benne. Ahogy felolvadt, lehúzom a tűzről, és a többi léhez keverem. A tart tetejére öntöm, hogy szép fényes legyen. 1-2 órára hűtőbe teszem, csak utána eszem belőle.

gyümölcsös vanília tart rebarbara haladóknak délutáni vendégség

A bejegyzés trackback címe:

https://edesem.blog.hu/api/trackback/id/tr385360475

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Ugye lehet ilyenkor a rebarbarát almával helyettesíteni, vagy barackkal??