Csak félve merem leírni, hogy gyümölcsrizs, mert attól tartok, arról senki sem ápol szép emlékeket. Az én emlékeimben speciel valami szőlős variáció él, nem beszélve a menzás tejberizsről, ami a gyerekek leírása szerint még mindig pont ugyanolyan, mint az én gyerekkoromban: sima főtt rizs, valószínűleg a végén egy kis tejjel meglöttyintve. Ezekhez viszonyítva az én verzióm az arborio rizzsel, az állati tejszínnel, a vaníliarúddal és a gránátalma magokkal a tejberizsek Rolls-Royse-a.
Gránátalmás rizshab
(4 adag)
Hozzávalók:
90 g rizottó rizs (pl. arborio)
250 ml teljes tej (3,5%-os)
½ rúd vanília
2 ek kristálycukor
250 ml habtejszín
2 ek porcukor
1 db gránátalma
apróra vágott pisztácia a díszítéshez
1. A rizst átöblítem, és egy közepes lábosba teszem. Felöntöm annyi vízzel, amennyi pont ellepi. Addig, amíg a vizet magába nem szívja.
2. Most hozzáadok annyi tejet, hogy ellepje, és tovább főzöm. Beledobom a vaníliarudat és a kikapart magjait. Néha átkeverem, és végig figyelem, hogy az alja oda ne égjen (ez könnyebben megtörténik, mint gondolnánk).
3. Addig ismétlem a 2-es pontot, amíg el nem fogy a tej. A rizsnek ekkor már puhának kell lennie. Belekeverem a kristálycukrot is. Hagyom kihűlni.
4. Hozzáadom a gránátalma magjait, de félreteszek belőle egy keveset a tálaláshoz.
5. A tejszínt a porcukorral kemény habbá verem. Egy kevés habbal fellazítom a tejberizst, aztán beleforgatom a maradék habot is.
6. Gránátalma magokkal és apróra vágott natúr pisztáciával megszórva tálalom.