Nyúlós ragacs, de imádni való! Fontos a nagy kanál tengeri só, fleur de sel- vagy Maldon-féle sznobság itt és most indokolt. Jó a la natur is, de ha már szórakozásból csináljuk, találjunk ki hozzá valami érdekes ízt. Én már közben a karácsonyi ajándékozásra gondoltam, ennek ellenére a fotó (nyilván a körülményeknek köszönhetően) elég tavaszias lett. 

Szezám-gyömbér tejkaramell

(kb. 60 db)

500 ml habtejszín

450 g kristálycukor

85 g vaj

200 g glükózszirup

1 ek tengeri só

1 tk vaníliakivonat

2 ek szezámmag

2 ek kandírozott gyömbér, felaprítva

1. Egy magas falú lábosban felteszem főni a tejszínt, a cukrot, a vajat és a glükózt. Felforralom, aztán várok, amíg 120 fokosra melegszik. Legalább is én addig hagytam, mert hallgattam a receptre, de hagyhattam volna tovább is, akkor keményebb és barnásabb lett volna. Ezt állítsa be mindenki magának, attól függően, hogy a puhát vagy az igazán fognyűvő keményet szereti. 

2. Ha a karamell eléri a várva várt hőmérsékletet (ez kb. 15 perc nálam), lehúzom a tűzről, és belekeverem a sót és a vaníliát. 

3. Egy kb. 20x30 cm-es tepsit vékonyan kikenek olajjal, sütőpapírt tapasztok az aljára, és még azt is megkenem egy kevés olajjal. Ebbe öntöm a karamellt. A szezámmagot és a gyömbért rászórom. Legalább 8 órát hagyom szobahőn száradni, aztán felkockázom. Könnyebb, ha előtte hűtőbe teszem. 

Recept: Martha Stewart