Nyúlós ragacs, de imádni való! Fontos a nagy kanál tengeri só, fleur de sel- vagy Maldon-féle sznobság itt és most indokolt. Jó a la natur is, de ha már szórakozásból csináljuk, találjunk ki hozzá valami érdekes ízt. Én már közben a karácsonyi ajándékozásra gondoltam, ennek ellenére a fotó (nyilván a körülményeknek köszönhetően) elég tavaszias lett.
Szezám-gyömbér tejkaramell
(kb. 60 db)
500 ml habtejszín
450 g kristálycukor
85 g vaj
200 g glükózszirup
1 ek tengeri só
1 tk vaníliakivonat
2 ek szezámmag
2 ek kandírozott gyömbér, felaprítva
1. Egy magas falú lábosban felteszem főni a tejszínt, a cukrot, a vajat és a glükózt. Felforralom, aztán várok, amíg 120 fokosra melegszik. Legalább is én addig hagytam, mert hallgattam a receptre, de hagyhattam volna tovább is, akkor keményebb és barnásabb lett volna. Ezt állítsa be mindenki magának, attól függően, hogy a puhát vagy az igazán fognyűvő keményet szereti.
2. Ha a karamell eléri a várva várt hőmérsékletet (ez kb. 15 perc nálam), lehúzom a tűzről, és belekeverem a sót és a vaníliát.
3. Egy kb. 20x30 cm-es tepsit vékonyan kikenek olajjal, sütőpapírt tapasztok az aljára, és még azt is megkenem egy kevés olajjal. Ebbe öntöm a karamellt. A szezámmagot és a gyömbért rászórom. Legalább 8 órát hagyom szobahőn száradni, aztán felkockázom. Könnyebb, ha előtte hűtőbe teszem.
Recept: Martha Stewart