Ilyenkor mindenki a tuti mézeskalács és a tuti bejgli receptet kéri tőlem. A mézeskaláccsal még adós vagyok, a bejglit viszont megosztom veletek. 

Ami a tésztáját illeti, nekem ez a recept vált be a legjobban. Az ApróSéf nevű oldalról azt kell tudni, hogy elődje a desszert.eu volt, amit sajnos a tulajdonos, Varga Gábor átalakított recept megosztós oldallá (mint pl. a NoSalty), amitől engem kiver a víz. Az oldalon viszont maradtak még a desszert.eu-ról jól használható, megbízható receptek, ráadásul fázisfotókkal, amiket még Varga Gábor töltött fel, aki maga is cukrászt. Érdemes hát keresgélni, mert lehet találni aranyat a tengerben. 

A receptet azért szeretem, mert a sertészsír kellemesen porhanyóssá teszi a pozsonyi tésztát, olyannyira, hogy én leginkább a bejgli végét szeretem megenni, mert ott több a tészta. A többiek viszont gazdag töltelékért rajonganak, ezért nagyon vékonyra nyújtott tésztába tekerem a kétszer olyan vastag mákot, diót stb.-t. 

A recepten annyit változtattam, hogy a liszt mennyiségét csökkentettem (2 bejlglinél kb. 20 grammal). Így sokkal könnyebben nyújtható tésztát kaptam. 

A töltelékhez nem tudok pontos agyaghányadot mondani nektek, de elmondom, hogyan készítem. A darált magot egy lábosba teszem kevés cukorral és tejjel, esetleg fűszerrel, és felfőzöm. A tejet magam mellett hagyom, és addig öntögetek hozzá, amíg már lágy, de még nem folyós masszát kapok. Ezután hozzáadom az aszalt gyümölcsöt, citrushéjat vagy csokit. 

A gesztenyés töltelék esetében kevés olvasztott vajjal lazítom a masszát, és ledarált étcsokoládét adok hozzá. Idén a Pastramiban csináltam még mandulás-vörösáfonyás, gyömbéres-diós és meggyes-mákos tölteléket, és benneteket is arra buzdítalak, hogy kísérletezgessetek bátran.