Ennek a keleti édességnek rengeteg változata ismert, a törököknél revani néven fut, de a magyar konyhában sem jelent nagy újdonságot, ha a daratortára gondolunk. Találtam hozzá receptet basbousa néven, a görög gyrososnál szoktam enni a görög verzióját, de volt olyan oldal, ami burmai semolina tortaként hivatkozott rá.

Egy olyan daratortáról van szó, amibe néha joghurtot, néha tejet kevernek, néha tesznek hozzá kókuszreszeléket, én pedig még egy kis pisztáciával is megtoldottam. Sütés után fűszeres cukorsziruppal itatják át, és így nyeri el végső, mézédes, keleties jellegét. 

A semolina olasz szó, félig őröltet jelent. Egészen pontosan durva durumbúza őrleményről van szó, az alábbi recepthez ráadásul "fine semolina"-t írt az eredeti, ami egy kicsit jobban megőrölt durva búzát jelent, hogy jól megkavarjam mindenkiben a dolgokat.

Én a Culinarisban ezt a verziót szereztem be, de szerintem nyugodtan lehet kísérletezni sima étkezési búzadarával is. Itt például Chili & Vanilia revani receptjét találjátok, amiben ő normál grízt használ. Ráadásul engem ez a "fine semolina" leginkább a réteslisztre emlékeztett (kicsit sárgább, az igaz), tehát lehet, hogy érdemes akár azzal is kipróbálni. A lényeg, hogy semmiképpen ne ijedjetek meg ettől a szokatlan hozzávalótól, mert valami nagyon egyszerű nagyon jótól fosztjátok meg magatokat! 

Semolina torta

(kb. 15 szelet)

a sziruphoz: 

250 ml víz

200 g kristálycukor

4 db zöld kardamommag

fél citrom leve

1 tk narancsvirág víz

a süteményhez: 

25 g pisztácia (tisztítva mérve) + 15 szem a díszítéshez

350 g "fine semoline" (lásd fent)

30 g kókuszreszelék

3/4 tk szódabikarbóna

1/4 tk só

100 g kristálycukor

150 g olvasztott vaj

200 g natúr joghurt

1. Először a szirupot készítem el, mert a tortának melegnek, a szirupnak pedig szoba-hőmérsékletűnek kell lennie, amikor használom. A cukrot a vízzel egy lábosba teszem. A kardamommagokat egy mozsárban összetöröm, és a vízbe szórom. Belefacsarom a citrom levét is. Felforralom, és még 20 percig tovább főzöm, hogy szirupos állagú legyen. A végén adom hozzá a narancsvirág vizet. 

2. A tortához a pisztáciát finomra darálom. A semolinával, a kókuszreszelékkel, a szódabikarbónával, a sóval és a cukorral egy mély tálba öntöm. Hozzáadom a vajat és a joghurtot is, és simára keverem. Félreteszem fél órára, hogy a dara megszívja magát. 

3. A sütőt 175 fokra előmelegítem (légkeverésest 155-re). Egy pitetálat kivajazok, és beleöntöm a masszát. A sütit gyémántalakúra bevágom, és 20 percre a sütőbe a tolom. Kiveszem, újra átvágom, és még 25 percre visszateszem sülni. 

4. Ha megsült, meglocsolom a sziruppal, és hagyom teljesen kihűlni. A második fotón látszik, hogy én még melegen nekiestem, olyankor persze szétesik. Ha türelmesen vártam volna, ez nem történik meg. Friss, házi málnalekvárral ettem. 

Recept: Rathai's Recipes