Képzeljünk el egy nagyjából tíz méter hosszú pultot, aminek az innenső fele a cukrászda (vagy inkább talán édességbolt), a túloldala pedig a cukrászüzem. A konyha maga a cukrászda. A cukrásztól rendelem a süteményt, és neki is fizetek érte. Három cukrász sürög-forog, a konyha ragyog, minden szupertökéletes. Szerintem ez bevállalós, Pierre Marcolini bevállalós.
És mellesleg a tortáik is egész jól néztek ki.