Az úgy kezdődött, hogy sütöttem - vagy legalábbis szerettem volna - egy jó babkát, egy töltött kalácsot, de egy rendes jiddise mame biztosan nem sajnált volna ki belőle semmit, és legalább annyi töltelék lett volna benne, mint amennyi a tészta. A dédnagymamámról azt mesélik, hogy ha egy recept három tojást írt, ő biztosan legalább ötöt tett az ételbe. (Erre speciel én már nem emlékszem, de arra igen, ami mai szemmel különleges, akkor pedig fel se tűnt, hogy a dédnagypapám legalább olyan fontos ember volt a konyhában, mint ő. Korán reggel mentünk a Fény utcai piacra, így én még emlékszem arra az időre, amikor a mai csodás építmény helyén hangulatos sátrak álltak.)
Ahogy ránéztem a kalácsomra, éreztem, eljött az ideje egy jó kalácspudingnak. A vendéglátásból, ha még sokat nem is, de ennyit már tanultam: semmi nem vész el, legfeljebb átalakul... A kalácspuding esetében ráadásul a variációk száma végtelen, imádom a Stahl-féle csokis-narancsosat (étcsokoládé darabok és narancslekvár), a Pastramiban hálásak a vendégek a banános-karamellásomért, de a Blikk Nők Konyhának sütöttem már befőttesüvegben áfonyásat is. Én most egy basic receptet mutatok nektek, amivel azt kezdtek, amit csak akartok. Például egy gyömbéres-sütőtökös változat illatával most nyugodtan megtelhetne a konyhám.
Kalácspuding alaprecept
(4 adag)
500 g kalács
5 tojás
100 g cukor
egy csipet só
300 ml tej
300 ml tejszín
1/2 vaníliarúd
1. A kalácsot felkockázzuk vagy felszeleteljük, és kiszúrjuk (mint ahogy én tettem). Ha friss, sütőben kiszárítjuk. Sütőtálba tesszük.
2. A tojást a cukorral és a sóval kikeverjük. A tejet és a tejszínt felforraljuk a vaníliarúddal és a kikapart magjaival. Folyamatos keverés mellett a tojáshoz öntjük, majd az egészet a kalácsokra. A kalácsokat megnyomkodjuk, és 10 percet várunk, hogy beigya a folyadékot.
3. 150 fokon sütjük. Hogy meddig, az a sütőtál méretétől is függ, de a lényeg, hogy ne maradjon benne folyadék.
Kísérletezgess vele kedvedre, és találd meg a hozzád legjobban passzoló kombót!